A sárga-kékek már Törökországban vannak. A csapatnak ma korán kellett kelnie, hiszen a hosszú törökországi útnak már reggel vágott neki. Az A-pontból (MOL Akadémia) B-pontba (a beleki Papillon Aycha hotel) való eljutás összesen 8 óráig és néhány percig tartott.

Haladjunk azonban szép sorjában. Az akadémiánkról 5:40-kor hajtott ki a busz a bécsi reptérre indulva, és röviddel hét óra előtt már meg is érkezett a küldöttség Schwechatra. Annak ellenére, hogy a SunExpress társaság gépének indulása nagyjából 45 percet késett, a Boeing 737-sünk mindössze 15 perccel a tervezett időpont után landolt Antalyában. Egyébként a gépen még tabellaszomszédunk, az MFK Rózsahegy küldöttsége is helyet foglalt.

Az éjjeli kelés után a csapat nagy része pihenésre és szunyókálásra használta fel az utat. De volt, aki filmet nézett, néhányan játszottak, és többeknél könyvek is előkerültek. Az antalyai reptéren mindenki megtalálta a saját csomagját. A felszereléssel, labdákkal és a további edzéseszközökkel megrakott összes láda is megérkezett, aminek a leginkább Gódány Marián szertáros és Antal Gábor csapatvezető örült.

A repülőtérről Belekbe vezető út valamivel több mint félórát vett igénybe, és helyi idő szerint 15:45-kor (otthon két órával kevesebb van) érkezett meg a játékosokat és a stábot szállító autóbusz a hotelhez. A szobák elfoglalása és a közös késői ebéd után pihenés következett.

Ahogy már említettük, a küldöttséggel tartott az a Luciano Vera is, aki a COVID-19 fertőzés leküzdése után pénteken csatlakozott az együtteshez.

Joao Janeiro vezetőedző mára nem tervezett nehezebb gyakorlást, a játékosok azonban koraeste futóedzést abszolváltak a tengerparton. Már első pillantásra nyilvánvaló, hogy sok látnivaló is akad a szálloda területén, de erről talán majd máskor.

Ui: a repülőgépbe való bejelentkezéskor és beléptetéskor, az ülőrendben, majd a gépből való távozásban is megelőztük a rózsahegyieket. Bízzunk benne, hogy ugyanez lesz érvényes a bajnoki szezon végén a tabellán is.