źubomír Michalík, a DAC legtapasztaltabb játékosa és csapatkapitánya értékeli a szezon első harmadát.
„A táblázaton elfoglalt helyezésünk alapján nagyon rosszul néz ki az idei évadunk. Semmiképpen sem gondoltuk volna, hogy ilyen helyzetben leszünk. A zsolnai döntetlen után öt mérkőzésen vereséget szenvedtünk, mindegyiken egyetlen góllal maradtunk alul. Minden meccsre részletesen emlékszünk, mindenképpen több pontot szerezhettünk volna az első hat fordulóban. Nem gondolom, hogy bármelyik találkozón annyival jobban játszott volna az ellenfél. Csak a Zsolna volt jobb nálunk, de paradox módon pont onnan sikerült pontot rabolnunk. Viszont a többi mérkőzésen legalább egy pontot megérdemeltünk volna, mindegyik csapatnak - legyen az akár a Slovan vagy a Trencsén - egyenrangú ellenfelei voltunk. Majd a válogatott szünetet követően jött az a pozitív törés, ami után elkezdtek jönni a jobb eredmények, még ha néhány összecsapás, melyeket meg kellett volna nyernünk, döntetlennel ért véget. Tényleg kevés hiányzott ahhoz, hogy az említett találkozókon három pontot szerezzünk, hiszen megvoltak a helyzeteink, és az ellenfélnek pedig nem sok mindent engedélyeztünk. Azonban ezekből a meccsekből is leszűrhető több pozitívum, de sajnos ezért nem járnak pontok, ami a táblázaton tükröződik vissza. Véleményem szerint azonban jó úton haladunk, amit az utolsó mérkőzések is megmutattak. A vesztes meccsekből is levonhatók a pozitívumok, és ezekből kell továbbra is építkeznünk.”
Az első hat összecsapásból csak a zsolnain szereztünk pontot, majd jött a törés, és az utolsó kilenc tétmérkőzésen csak egyszer szenvedtünk vereséget. Feledésbe merült már a sikertelen szezonkezdet, avagy egyfajta mementóként fogunk rá visszatekinteni?
„Az első öt-hat találkozó a táblázaton elfoglalt helyezésünkben köszön vissza. Nem marad más hátra, mint pontokat szerezni, és ha egyre feljebb fogunk lépkedni a tabellán, akkor minden bizonnyal könnyebben elfelejtődik a rémes szezonkezdet. Azonban mi nem elfelejteni akarjuk ezeket az összecsapásokat, hanem tanulni belőlük. Talán picit balszerencsések is voltunk, hogy mindegyik elkövetett hibánkért góllal büntetett az ellenfél. Sároseperjesen viszont megfordult a széljárás, ott mellénk állt a szerencse, és simán nyertük azt a meccset. Talán több ilyen találkozó is lett volna, ha máskor is mellénk szegődik Fortuna istenasszony. De a szerencséért tenni is kell.”
Következik a Zsolna elleni mérkőzés, majd a nehéz sorsolás egy idegenbeli sorozattal folytatódik. Mit vársz a csapattól az őszi szezon végéig?
„Most minden összecsapás nehéz, akár az első helyen álló Zsolna, vagy az utolsó Sároseperjes az ellenfél. Nem gondolom, hogy valamelyik összecsapás könnyebb vagy nehezebb lenne a másiknál. Ha megnézzük a bajnokság eredményeit, akkor láthatjuk, hogy bárki képes pontot szerezni bárki ellen. Mindig csak az aktuális kilencven perc a fontos, arra kell a lehető legjobban felkészülnünk. A csapatokat már jól ismerjük, alaposan fel vannak térképezve. Az idei szezonban a Zsolna dominál - annál nagyobb a motivációnk, hogy egy ilyen együttest legyőzzünk. Bízom benne, hogy a megfelelő felkészüléssel képesek leszünk három pontot zsákmányolni.”