Hogyan telt a szerdai szülinapod?
„Jól. A családdal már vasárnap ünnepeltünk, szerdán pedig a menyasszonyomtól kaptam néhány kisebb ajándékot.”

Három hét telt el a műtéted óta. Mire vagy képes ennyi idő elteltével?
„A nap nagyobb részében még mindig csak fekszem. Ha valahova mennem kell, akkor mankót használok, de ha nem szükséges, akkor inkább otthon pihenek. Leghamarabb csak két hét múlva kezdhetek el járni. Nagyjából június 24-e körül kapok egy hajlítógépet, amivel fokozatosan tudom majd hajlítani a lábam. Szép lassan elhagyom a mankót és megkezdődik a rehabilitációm.”

Hogy érzed magad testileg és lelkileg?
„Lelkileg már rendben vagyok, sikerült feldolgoznom és elfogadnom, hogy egy ilyen sérülést szenvedtem el. Nagyon hiányzik már a mozgás, de mindent megteszek annak érdekében, hogy januárra százszázalékos legyek.”

Milyen nyomot hagyott benned maga a műtét?
„Beszéltem az orvossal, aki azt mondta, hogy nagyon jól sikerült a műtét, mindent megcsináltak, amit kellett. Egy majdnem háromórás, komoly operáción estem át. Minden héten járok ellenőrzésre, ahol az orvosok alaposan szemügyre veszik a sebem és a lábam állapotát.”

Nyilván arról is beszélgettetek, hogy mi vár rád az elkövetkező hónapokban…
„Június végén elkezdem a rehabilitációt, aminek az első néhány hete valószínűleg csak arról fog szólni, hogy az ágyon fekve elkezdjem az erősítéseket. Ez az időszak nagyjából három hónapot vesz majd igénybe, és ha minden jól megy azt követően elkezdhetem a súlyzós edzéseket és a futásokat. Ez egy hosszú folyamat, hiszen a keresztszalag sérült meg, de minden meg van előre tervezve. Remélhetőleg minden a terv szerint halad majd.”

Ki vagy mi segített feldolgozni ezt a helyzetet?
„Az első néhány napban nem volt könnyű, hiszen tisztában voltam vele, hogy ez a kihagyás mit jelenthet a pályafutásom szempontjából. A családom mellettem volt, támogattak, belőlük merítettem erőt. Túltettem magam ezen a dolgon és remélem, hogy a jövőben lesz még lehetőségem részt venni egy rangos tornán, amit most ki kellett hagynom. Szeretnék személyesen a lelátóról szurkolni a csapatnak, tervezem, hogy 15-én felutazok a portugálok elleni meccsre. Nagyon várom már.”

A márciusi sérülésed ellenére minden létező fórumon és szavazáson téged választottak a Fortuna Liga legjobb játékosává. Hogyan fogadtad ezt?
„Nagyon örülök neki és köszönöm mindenkinek, aki rám szavazott. A sérülésemig kiváló szezont futottam, éreztem magamban az erőt. Talán a gólkirályi címet is sikerült volna elhódítanom, hiszen a sérülésemig az első helyen álltam. Remek évem volt, de jött egy balszerencsés mozdulat, ám bízom benne, hogy mihamarabb ismét jó formába tudok lendülni.”

Hétfőn kezdődik csapatunk nyári felkészülése. Üzennél valamit a játékostársaidnak?
„A kinevezése után beszéltem pár szót Németh Antal vezetőedzővel. Örültem neki, hogy ő marad az edző, jó eredményeket értünk el vele. Remélem, hogy mindenki alaposan kipihente magát és újult erővel készülhetünk a nemzetközi kupaporondon való szereplésre, hiszen szeretnénk ott is egy komoly sikert elérni.”

Mit vársz a magyar válogatottól és magától a tornától az Európa-bajnokságon?
„Ahogy a csapatot és a stábot ismerem, nagyon felkészültek leszünk és mindent megteszünk a jó eredmény eléréséért. Tudjuk, hogy nem vagyunk könnyű csoportban, de egy meccsen minden megtörténhet. Remélem, hogy képesek leszünk meglepetést okozni. Bízom a csapatban, mert megvan bennünk a kellő erő és minőség. Viszont akkor sincsen semmi gond, ha esetleg nem az elképzelések szerint sülnek el a meccsek, hiszen ezekből is tanulni kell. Ki kell élvezni, hogy ilyen csapatok ellen futballozhatunk és hogy részt vehetünk egy ilyen tornán. Nagyon nagy előny számunkra, hogy majdnem hetvenezer ember fog nekünk szurkolni, így az akarattal, küzdőszellemmel biztosan nem lesz gond. A többit majd meglátjuk, de szerintem az együttes képes lehet meglepetést okozni.”

Kit tartasz a torna legnagyobb esélyesének?
„A franciákat és a spanyolokat mondanám. Ezt el is tudnám képzelni egy döntőbeli párosításnak is. Franciaország nagyon erős az elmúlt években, de biztosan lesznek meglepetések is. Meglátjuk, ki meddig jut el.”

Nemrég még abban bíztunk, hogy két, de akár három futballista is képviselheti a DAC-ot az Eb-n. Sajnos végül Schäfer Andris egyedül maradt. Mit vársz tőle?
„Napi szinten beszélünk. Nagyon örülök, hogy a legutóbbi két meccsen élt a kapott lehetőséggel. Remek teljesítményt nyújtott, így bízom benne, hogy sikerült beverekednie magát a kezdőcsapatba. Azt üzenném neki, hogy élvezze ki a kapott esélyt és bizonyította, hogy helye van a válogatottban.”