Egyhónapnyi kihagyás után tértünk vissza a MOL Arénába, ahol ismét telt lelátók előtt futottak ki a játékosok a pályára. A ködös, nedves idő kellemetlenül érhette a pőrén öltözötteket, de még ennél is nagyobb kellemetlenséget okoztak számunkra a vendég trencséniek, mikor a 4. percben Van Haaren révén megszerezték a vezetést – 0:1. Előbb Ubbink passzát szelídítette meg a vendégek középpályása, majd a tizenhatos vonaláról remekül helyezte azt a kapunkba. Macej hiába nyújtózkodott, a labda a jobb kapufáról vágódott a hálójába. A hirtelen jött gól megfogta a csapatunkat, az első negyedórában a trencséniek birtokolták többet a labdát. A gyepszőnyeg csúszóssága néha gondot okozott a játékosoknak, akik olykor elég nehezen találták meg saját egyensúlyukat. A középpályán Malec volt a levegő ura, szinte minden fejpárbajt megnyert, s ha a csúsztatásai pontosabban lettek volna, akár már korábban is kiegyenlíthettünk volna. Így sem kellett sokáig várnunk, mivel a 28. percben Lawrence suta labdavesztése után Pačinda lecsapott, és bevarrta az egyenlítést érő gólunkat – 1:1. Azonnal felerősödött a sárga-kék szurkolók hangja, amely a játékosokat is arra ösztönözte, hogy nagyobb fordulatra kapcsoljanak. A remek cselsorozatot bemutató Čmelíket csak szabálytalanság árán tudták megállítani a vendégek. A megítélt pontrúgást Davis kicsivel küldte csak a kapu fölé. A félidő végén Janga hozta ránk a frászt, de Šatka kiváló helyezkedésének köszönhetően nem lett semmi az ígéretes vendégakcióból, így 1:1-es állással vonultak a játékosok az öltözőbe.  

Egyik edző sem cserélt a szünetben, a fordulást követően pedig a vendégek tűntek aktívabbnak. A végig elemében levő Van Haaren növelhette volna a fehérmezesek előnyét, de az 52. percben kiszorított helyzetből a kapunk mellé helyezte a labdát. Nem sokkal később Macejnak kellett öklöznie, hogy ne nőjön kettőre a vendéggólok száma. Utána azonban mi vezettünk egy szemet gyönyörködtető támadást. Az akció egészen Šatkától indult, majd Ľupták és Kalmár passzjátéka után került a labda Čmelíkhez, végül azonban Šemrinec kezében landolt. A mérkőzés ezen periódusában mi uraltuk a játékot. A 62. percben egy hasonlóan szép labdajáratást követően kaszálták el a csereként pályára lépő Divkovićot, fájó, hogy ezt a jelenetet a bíró nem ítélte szabálytalannak. A 70. percben aztán jött az újabb fekete leves. Egy balról érkező beadás után Huk nem tudott Janga elé kerülni, így a vendégek egyre jobb formába lendülő támadójának nem okozott nagy gondot, hogy a hálóba bólintson, és ismét vezetéshez juttassa csapatát – 1:2. Röviddel ezután Divković Kalmárnak célzott labdája suhant el Šemrinec előtt, az utolsó pillanatban Paurnak sikerült mentenie. Benne volt az egyenlítés a játékunkban, sőt, a 78. percben már kiáltottuk is a gólt, ám örömünkbe hamar üröm vegyült, miután a partjelző lest jelzett, Sedlák játékvezető pedig érvénytelenítette Pačinda találatát. Három perccel a vége előtt a Trencsén feltehette volna az i-re a pontot, de Van Haaren kihagyta a ziccert. Az első gól szerzője már Macejt is elfektette, majd lőtt. A labda pedig ahelyett, hogy az üres kapuban kötött volna ki, a jobb kapufáról a gólvonal előtt eltáncolva hagyta el a játékteret. Hiába próbálkoztunk, az utolsó percekben már nem sikerült kiegyenlítenünk, így elszenvedtük első bajnoki vereségünket a MOL Arénában.

A sors fintora vagy sem, de az biztos, hogy a Trencsén érdekes módon írja be magát a MOL Aréna történelmébe. Ők voltak ugyanis az elsők, akik ellen pályára léptünk a megújult stadionunkban és nyertünk, most pedig abban lett övék az elsőség, hogy korábban még egyetlen csapat sem tudta ebből az arénából elvinni a három pontot. Az ellenfél villámrajtja után, Pačinda találatával még sikerült visszajönnünk a meccsbe, de Janga második félidőben szerzett fejesgóljával már beállította a végeredményt, amely minden igyekezetünk ellenére sem változott. A vereség ellenére továbbra is előkelő helyet foglalunk el a tabellán, de egyre sűrűbb a mezőny, ezért lenne fontos, hogy egy hét múlva Rózsahegyen ismét összejöjjön a pontszerzés. A párharc október 28-án kezdődik 18.00-tól.  

Edzői értékelés:                                       

Marco Rossi (DAC): „Nem kezdtük jól a meccset, a középpályán túl sok helyet és időt adtunk az ellenfélnek, és nem sikerült nyomás alá helyeznünk őket. Ennek ellenére a szünetig kiegyenlítettünk. A második félidőben az ellenfelünk épp akkor talált be, mikor mi a legjobb fázisunkban voltunk. Úgy vélem, a Divković ellen elkövetett szabálytalanságért járt volna nekünk egy szabadrúgás, Pačinda második találatánál pedig kérdéses, valóban lesen állt-e. A döntetlen igazságosabb lett volna. De ahogy azt már a szezon elején is mondtam, a Trencsén a Slovan és a Zsolna mellett a bajnokság egyik legjobba csapata.”

Roman Marčok (Trencsén): „Remekül kezdtük a mérkőzést. Tudtuk, hogy milyen hangulatban kell majd pályára lépnünk, és biztosak voltunk abban is, hogy a hazaiak arra fognak törekedni, hogy otthon tartsák a három pontot. Úgy érzem, mi azonban nagyobb energiával és több motivációval játszottunk. A bekapott gól előtt viszont hibáztunk. A második félidőben is inkább nekünk állt a zászló, s akár több góllal is nyerhettünk volna.”

FC DAC 1904 DUNASZERDAHELY - AS TRENCSÉN 1:2 (1:1)

Fortuna Liga, 13. forduló, 2017.10.21., 15:00

Játékvezetők: Sedlák - Weiss, Jenčura, 6616 néző

Góllövők: 28. Pačinda, ill. 4. Van Haaren, 70. Janga

Sárga lap: 22. Lawrence, 37. El Mahdioui, 74. Beridze, 83. Šulek

DAC: Macej - Davis, Huk, Šatka, Zsivkovics - Ljubičić, Ľupták (72. Ashiru), Kalmár - Čmelík (67. Aluku), Pačinda, Malec (58. Divković)

Trencsén: Šemrinec - Skovajsa, Lawrence, Kleščík, Šulek - El Mahdioui, Ubbink (66. Zubairu), Van Haaren - Beridze (83. Azango), Paur, Janga (92. Mance)

A mérkőzés statisztikája:

Labdatartás: 48% - 52%

Lövések: kapura: 3:6, mellé: 3:8

Szöglet: 3:7

Les: 4:1