Nincs meg az elsőség… Rendkívül rossz talajú pályán, rendkívül bosszantó vereséget szenvedtünk a szerediektől, akik egy pontrúgás után találtak a hálónkba. Hiába minden statisztika és a több mint húsz percig tartó emberelőny, ezúttal nem jött össze a pontszerzés, így nem tudtuk visszavenni első helyünket a tabellán.
A mérkőzést beharangozó cikkek egyike sem felejtette el megemlíteni, hogy amennyiben a DAC pontot szerez a 12. forduló elhalasztott mérkőzésén, ismét élre áll a Fortuna Ligában. Ebben a szellemben utazott a csapat Aranyosmarótra, a Szered ideiglenes otthonába. Bernd Storck egy helyen változtatott a Nagyszombatban pályára küldött kezdőhöz képest: a sárga lapos eltiltását töltő Kružliak helyett Beskorovainyi lépett pályára. Már a bemelegítés alatt csóválták a fejüket a játékosok, hogy a fagyott talajú pályán vajon milyen focit lehet majd játszani. A játéktér egynegyedén még zúzmarás volt a fű, amikor Ziemba játékvezető jelt adott a kezdésre.
Aztán ahogy kezdett bemelegedni a játék, úgy lett egyre kevesebb a fagyos folt is a játéktéren. Balić mindjárt az elején egy lágy passzt küldött Divković fejére, de Djiby Ba menteni tudott. A betonná keményedett talajon óvatosan járattuk a labdát, kerestük a rést a védelmi falon, az első veszélyes támadás mégis az ellenfélé volt. Bušnja futott el kontrából a bal szélen, beadását pedig a dunaszerdahelyi származású Iván Alex vágta kevéssel mellé. Jedlička rajta volt a lövésen, de nem kellett beavatkoznia. Ez volt a hazai csapat egyetlen veszélyes támadása az első félidőben, mert később már nem sűrűn engedtük meg nekik, hogy átlépjék a felezővonalat.
A fölényünk azonban nem akart góllá érni. Pedig már a 12. percben megszerezhettük volna a vezetést. Kalmár alapvonal felé szálló szabadját fejelte vissza Ramirez, a labda Balić felé szállt, de a nigériai Yakubu nagyot nyújtózva még le tudta halászni a levegőből. Nyolc perc elteltével ugyancsak kitett magáért a hazai hálóőr. Ekkor Davist akasztották meg 22 méterre a gólvonaltól. A szabadot Kalmár tűzte rá, de Yakubu védte a jobb kapufa tövébe tartó labdát.
Utána Nebyla helyzete következett. Csapatunk legfiatalabbja két méterről lőtt a kapusba, és ezt még egy ennél is nagyobb lehetőség követte, de Beskorovainyi fejese a kapufán csattant. Pedig Kalmár mesterien varázsolta a hórihorgás ukrán fejére a szabadot. Utána Nebyla ünnepelhette volna első gólját a hazai élvonalban: szép csellel tette a lövő lábára a labdát mintegy hat méterre a kaputól, de a szeredi hálóőr ismét a helyén volt. A 36. percben Nebyla esett hasra, majd perdült egyet a büntetőterületen belül, de a játékvezető hajthatatlan volt, hiába reklamált nála teli torokból Kalmár, Ziemba nem adta meg nekünk a büntetőt.
Fölényben játszottunk, a helyzeteink is megvoltak, mégsem jött a gól. Az első félidőben szinte alig engedtük át a házigazdákat a félpályán. Jedličkának szinte semmi dolga nem akadt. A szerediek a támadásépítés helyett sokkal aktívabbak voltak a szabálytalanságok elkövetésében. Az első 45 perc alatt 24-szer szabálytalankodtak, a mi öt falultunkkal szemben, a játékvezető viszont egyetlen egyszer sem vette elő zsebéből a sárga lapot.
Egyik edző sem cserélt a szünetben, s míg a játékosok az öltöző melegében fogadták az edzői intelmeket, addig a helyi pályamunkások megpróbáltak javítani a pálya minőségén – inkább kevesebb mint több sikerrel. A térfélcserét követően viszont nem is a fagyos talaj okozta számunkra a legnagyobb bosszúságot, hanem a gyorsan bekapott gól. Egy szöglet után nem figyeltünk eléggé a berobbanó Morongra, aki vezetéshez juttatta a Szeredet – 1:0.
Kissé dekoncentrálttá váltunk a hazaiak nem megérdemelt vezetése után, és ha nincs Jedlička, rövid időn belül már kettővel mentek volna Lérant Péter védencei. Lačný fejesénél bravúrt kellett bemutatnia a kapusunknak. Az 57. percben felcsillant a remény, amikor Blackmant kaszálták el a tizenhatos vonalán. Ziemba ahelyett, hogy büntetőt ítélt volna a számunkra, műesésért sárga lappal büntette a panamai szélsőnket.
Bernd Storck a 62. percben cserélt először: Nebyla helyén Nicolaescut küldte játékba. Ez a csere szombaton a Spartak ellen bejött. Továbbra is mi szerveztük a játékot, a vesztes állás ellenére irányítottuk a meccset, és vártunk a kínálkozó lehetőségre. A 68. percben is megnyílt az út Kalmár előtt, de a hazaiak nem nézték jó szemmel, hogy csapatkapitányunk nem rúgta ki a labdát a támadásindítás előtt, amikor egy szeredi játékos a földön maradt. A játékvezető nem állította meg a játékot, csak miután a piros-fehérek szó szerint lincselésre készültek Kalmár ellen. A kakaskodás, és heves szóváltás után Lačný kapott pirosat a hazaiaktól, aki azért vágott ki egy nagy sprintet, hogy a végén taszítson egy hatalmasat a csékánkon.
Több mint húszpercnyi emberelőny várt ránk, de ebben az időben hiába borult fel szinte a pálya, komoly gólhelyzetig nem jutottunk. Hét perccel a rendes játékidő letelte előtt Kalmár jobb lába sült el, mintegy húsz méterre a kaputól, Yakubu azonban fogta a lövést. A hajrára védő helyett csatárt küldött pályára Storck: Beskorovainyit vonta ki a játékból, és Sharanit küldte fel. A 86. percben jött egy óriási lövés Ramireztől. A tizenhatoson kívülről fordult rá és durrantott kapura, de Yakubu ki tudta ütni a pipába tartó labdát. Nagy gól lett volna, bitang nagy… A spori rendhagyó, nyolc percet hosszabbított, de hiába minden igyekezetünk, nem tudtuk gólra váltani a fölényünket.
Amikor Bernd Storck a meccs előtt jó egy órával szemügyre vette a fagyott játékteret, láttuk, hogy megszaporodnak a ráncok a homlokán. A német minőséghez szokott tréner arcára volt írva, hogy ez a pálya nem kedvez a támadófutballnak, melyet csapatunk játszik. A meccset mégis lejátszották, a végeredmény ismert, és nem tehetünk mást, mint elkönyveljük szezonbeli második vereségünket. Maradunk a második helyen a Slovan mögött, de idén még van három meccsünk, és abból kettőt a MOL Aréna gyepén vívunk majd, ahol olyan ellenféllel, mint a betonná fagyott pálya, biztos, hogy nem kell megküzdenünk. Vasárnap az Aranyosmarót ellen javíthatunk, és ha jó sok góllal megszórjuk a ViOnt, akár még a Slovant is letaszíthatjuk a dobogó legfelső fokáról.
Edzői vélemények:
Bernd Storck (DAC): „Gratulálok az ellenfél edzőjének a győzelemhez. Nagyon csalódottak vagyunk a vereség miatt, mert elszalasztottuk annak lehetőségét, hogy átvegyük a vezetést a bajnokságban. Ehhez elég lett volna a döntetlen is. Nagyon nehéz mérkőzést játszottunk. Még a meccs előtt szemügyre vettem a pályát, és már akkor tudtam, hogy nem lesz egyszerű, mert az olyan támadó felfogásban játszó csapatnak, mint mi vagyunk, az ilyen talaj egyáltalán nem kedvez. Persze, mondhatjuk, hogy a feltételek mindkettőnk számára azonosak voltak, de mégsem ugyanaz a helyzet, ha egy csapat támadni akar. Ez a talaj a védekező csapat számára jelent előnyt. Az ellenfél nagyon jól megszervezte a védelmét, közel álltak egymáshoz a játékosai, mi pedig nehezen találtuk a gólhoz vezető utat. Hiába volt fantasztikus minden más elemében a statisztikánk, gólt nem tudtunk rúgni. A szerencse is a hazaiak mellé szegődött. Voltak nagy helyzeteink, de a kapusuk kivédte ezeket. A kiállítás előtt a játékvezetőnek meg kellett volna állítania a játékot. Mi voltunk támadásban, nem voltunk kötelesek kirúgni a labdát. Az első félidőben 24 szabálytalanságot követtek el ellenünk, de egyszer sem villant a sárga. Én ezt nem kérem számon a játélvezetőn, de ennyi fault akkor is sok. Felfoghatatlan, hogy ilyen pályán egyáltalán miért engedték a játékot. Tudtuk előre, milyen idő várható. Nem értem, miért nem készítették elő a pályát, ha van alatta fűtés. Játszhattunk volna akár két órával korábban is, hiszen úgy sincsenek most nézők. Mit mondjak most a játékosaimnak? De ne keressük a kifogásokat. Nem voltak megfelelőek a körülmények. Fölényben játszottunk, mégis kikaptunk. Fel kell emelnünk a fejünket, nekem pedig az a dolgom, hogy önbizalmat adjak a csapatnak a hétvégi, aranyosmaróti meccsre, amelyet már egy egészen más talajon fogunk vívni odahaza.”
Lérant Péter (Szered): „Nagyon nehéz meccs volt, a pálya talaja egyik csapatnak sem kedvezett. Nem tudom, miért nem lehetett volna ezt a meccset délután kettő órakor lejátszani. Nemcsak a védekezésre rendezkedtünk be, szerettünk volna aktívak lenni támadásban is, de tudtuk, hogy a DAC magasabb játékerőt képvisel. Egyénileg nem tudjuk felvenni a játékot az ellenfél játékosaival. A fiúk az utolsó pontig betartották a taktikai utasításokat. Nekünk is voltak nagy helyzeteink. Az első félidőben Iván Alex, a másodikban Lačný adhatott volna gólt. Nem tartom fair-nek, hogy Kalmár tovább vitt egy támadást, amikor az egyik játékosunk lent maradt. Lačný reakciója ugyanúgy sportszerűtlen volt a részünkről, meg is kapta érte a piros lapját. A kiállítás után már csak a védekezésre kellett összpontosítanunk. A játékvezető meglepő módon nyolc percet hosszabbított. A sok szabálytalanságot a pálya rossz minőségének tulajdonítom. Úgy tudom, be volt kapcsolva a talajfűtés, ezért nem értem, miért volt ilyen fagyos a gyepszőnyeg. Senki nem várt tőlünk győzelmet, ezért felszabadultabban futballozhattunk.”
ŠKF SZERED - FC DAC 1904 DUNASZERDAHELY 1:0 (0:0)
Fortuna Liga, 12. forduló, ViOn Aréna, Aranyosmarót, 2020.12.02., 16:00
Játékvezetők: Ziemba - Kováč, Hrmo
Nézőszám: nézők nélkül
Góllövő: 47. Morong
Sárga lap: 51. Bušnja, 66. Mečiar, 92. Morong, ill. 51. Kalmár, 57. Blackman, 80. Nicolaescu
Piros lap: 68. Lačný
DAC: Jedlička - Blackman, Müller, Beskorovainyi (85. Sharani), Davis - Nebyla (62. Nicolaescu), Schäfer, Balić - Divković (95. Andzouana), Ramirez, Kalmár (K)
Szered: Yakubu - Morong, Michalík (K), Djiby Ba, Mečiar (79. Jureškin) - Adekuoroye, Tatranský (71. Potoma) - Ivan (79. Slaninka), Šumský (71. Bae), Bušnja (96. Duranski) - Lačný
A mérkőzés statisztikája:
Labdatartás: 28 % : 72 %
Lövések: kapura: 2:7, mellé: 3:9
Szabadrúgás: 14:38
Szöglet: 1:7
Les: 3:0
