Elvesztettük a téglamezei csatát, de a háború még nem ért véget. Kétgólos villámrajttal indított a Slovan, de Divković találata visszahozott minket a meccsbe, a fordítás viszont már nem jött össze.
„Egy kisebbfajta döntő lesz ez a számunkra” – így jellemezte a rangadót csapatkapitányunk, Kalmár Zsolt a mérkőzést megelőzően. Bernd Storck pedig ehhez méltóan a lehető legerősebb felállásban küldte pályára a csapatot. A kezdőben csak egy változás volt a legutolsó, nagymihályiak elleni hazai meccshez képest: Nicolaescu maradt a kispadon, Balić pedig ismét kezdőként lépett pályára. A meccs fontosságát jelezte, hogy útban Pozsony felé az R7-es gyorsforgalmi út két felüljárójára is kijöttek néhányan a drukkereink közül, hogy zászlólengetéssel és görögtüzek begyújtásával jelezzék fiúknak: a tiltás ellenére is a csapattal vannak.
Azt viszont már ők is csak a televízió képernyőjén keresztül láthatták, ahogy rögtön a mérkőzés elején bekaptuk az első gólt. A beívelések hazai specialistája, Nono csavart egy szabadrúgást a kapunk elé, amely első ránézésre nem tűnt túl veszélyesnek. A labda viszont a tizenhatos vonalán várakozó Weiss elé pattant, aki anélkül, hogy megszelídítette volna, azonnal tüzelt – 1:0. Jedlička tehetetlen volt, Weiss valóban remekül találta el a labdát. Nem ilyen nyitányról álmodoztunk, de még az egész találkozó előttünk állt.
Elképzeléseink viszont egyre kilátástalanabbá váltak, mikor a 11. percben Beskorovainyi ütközött a tizenhatosban Medveděvvel, Kráľovič játékvezető pedig ellentmondást nem tűrően befújta a tizenegyest. Weiss végezte el a büntetőt, s pár perccel korábban talán még maga sem gondolta volna, hogy az első negyed órában már kétgólosnak mondhatja magát – 2:0. Lovon érezte magát a Slovan, agresszívan futballoztak, szinte minden lepattanó az övék volt. Weiss nagyon élt a pályán, Schäfer is csak sárga lapot érően tudta megállítani őt. Hosszú percek teltek el, míg eljutottunk egyáltalán a hazai kapu elé, de ott hiányzott az igazi átütőerő a játékunkból.
Aztán a 20. perc táján mintha megváltozott volna minden. Sikerült megtartanunk a labdákat, és elkezdtünk higgadtan, okosan kombinálni. A 25. percben Balić gyenge próbálkozása még jócskán elkerülte a kaput, de ez már annak az első jele volt, hogy visszajövünk a játékba. Magabiztosabbá váltak a passzaink, megjött az önbizalmunk, jöttek a kapu elé tett labdák, lövési kísérletek. A 32. percben pedig a legfontosabb, a gól. Nono vesztette el hátul a labdát, Balić pedig remekül látta meg az üres területet honfitársa előtt. Divkovićnak már „csak” annyi dolga akadt, hogy Greif mellett a kapuba találjon – 2:1.
A szépítő találat meghozta a lövőkedvünket, Divković akár duplázhatott volna, amikor éles szögből vette célba a rövid felső sarkot, de Greif még ki tudta ütni szögletre a labdát. Az első félidő két ellentétes részre oszlott: az elején a Slovan, a folytatásban mi uraltuk a játékot. „Jó meccs!” – hangzott el az újságírószektorban Kráľovič félidőt lezáró sípszava után. Ez pedig biztató summázás volt a folytatásra.
Térfélcsere után az 50. percben volt először igazán forró a helyzet: Medveděv ívelése után nagy tömeg verődött össze a kapunk előtt, de végül sikerült tisztáznunk. Labdatartásban mi voltunk a jobbak, de szorosan őriztek minket a vendéglátóink, és nagyon nehéz volt áttörni az elénk emelt védőpajzsot. A mérkőzésnek ebben a szakaszában minden mutatóban jobbak voltunk, ezért annál nagyobb hidegzuhanykért ért az újabb, szinte a semmiből érkező hazai találat. Az 57. percben Moha kapott labdát az ötös előtt, és egy technikás emeléssel a hosszú sarokba juttatta a labdát – 3:1.
Pár perccel később Moha duplázhatott volna. Ožbolt két védőnket is becsapva passzolt a marokkói játékoshoz, aki két méterről az üresen tátongó kapu fölé emelt. Egy következő próbálkozására a 72. percben már számított Jedlička.
Az utolsó negyed órára Taiwót és Nicolaescut is pályára küldte Bernd Storck. Tíz perccel a vége előtt Blackman cselezte be magát a tizenhatosba, ahol megakasztották a védők, de Kráľovič játékvezető rezzenéstelen arccal továbbot intett. Ahogy rohantak a percek, mintha úgy hagyott volna alább a lendület. Kalmár szabadrúgásból érkező ívelését Greif húzta le könnyűszerrel, a másik oldalon pedig Jedličkának kellett kitennie magáért. Előbb Weiss egyéni akciója után védett, majd Daniel hálóba tartó lövését hárította. Az utolsó játékpercek már csendben lecsengtek, mi pedig elkönyvelhettük első tavaszi vereségünket.
A Téglamezőről soha nem könnyű elhozni a három pontot, ez most is beigazolódott. Vlado Weiss két gyors találata után nyeregbe került a címvédő, de fokozatosan sikerült magunkra találni, és felvenni a ritmust. Össze is jött a szépítés: a horvát alakulat, Balić és Divković összjátékából szereztünk gólt, de ez az egy találat nem volt elég a sikerhez. Maradunk a második helyen, de a hátrányunk már 10 pontosra hízott az eddigi hétről, így nem lesz könnyű dolgunk a folytatásban. Jövő héten már a rájátszásban folytatódik a viadal, a MOL Arénában az aranyosmarótiakat látjuk vendégül szombaton 17.00-tól.
Edzői értékelés:
Bernd Storck (DAC): „Nagy céllal érkeztünk, de lehet, hogy ez volt az utolsó esélyünk arra, hogy versenyben maradjunk a bajnoki címért folytatott küzdelemben. 10 pontos hátrányt már nem lesz könnyű ledolgozni. Két gyors gólt kaptunk, de sikerült visszajönnünk a meccsbe. Megtettünk mindent, mentünk előre, érezni lehetett a játékunkon az elszántságot. A harmadik gólnál kissé elaludtunk. Hiányzott a tapasztalat a játékunkból. Ma a kis dolgok jelentették a nagy különbséget a két csapat között. Tanulnunk kell ebből a mérkőzésből. Fiatal, tehetséges játékosaink vannak. A Slovan ma ügyesebb volt, okosabban játszott, ezért tartotta itthon a három pontot. A tízpontos hátrányt nem ezen az egy meccsen szedtük össze, hanem a kisebb csapatok elleni találkozókon. A tíz pont sok, de van még előttünk tíz mérkőzés, és a futballban bármi megtörténhet. A maximumot kell nyújtanunk, mert a bajnokság még nem ért véget.”
Darko Milanič (Slovan): „Megérdemelt a győzelmünk. Jól játszottunk, és a kezdő sípszótól kezdve agresszívak voltunk. Jó volt látni a dinamikát a játékunkban, ahogy letámadtuk és hibára kényszerítettük az ellenfelet. Ebből két gólt is szereztünk. Az első félidő második felében viszont több labdát vesztettünk. Ez nem meglepő, vannak a meccsnek ilyen periódusai, ha egy erős ellenféllel játszunk. Ekkor jött is a szépítés a vendégek részéről, de szerencsére mi harmadszor is betaláltunk. Fontos gól volt, amely után akadtak még lehetőségeink, de azokat már nem tudtuk gólra váltani. Mindent összevetve elfogadjuk a 3:1-es eredményt. Vlado Weiss nagyon jó formában futballozott, és nemcsak a két találata miatt. Játéka ösztönzően hathat a csapattársaira.”
ŠK SLOVAN BRATISLAVA - FC DAC 1904 DUNASZERDAHELY 3:1 (2:1)
Fortuna Liga, 22. forduló, Téglamező, Pozsony, 2021.03.06., 14:30
Játékvezetők: Kráľovič - Bednár, Poláček
Nézőszám: nézők nélkül
Góllövők: 3. Weiss, 11. Weiss (11m), 57. Moha, ill. 32. Divković
Sárga lap: 47. De Marco, ill. 18. Schäfer, 40, Ramirez, 84. Taiwo
DAC: Jedlička - Blackman, Müller (76. Nicolaescu), Kružliak, Beskorovainyi (63. Davis) - Schäfer - Balić (91. Andzouana), Christie-Davis - Divković (76. Taiwo), Ramirez, Kalmár (K)
Slovan: Greif - Medveděv, Bajrić, Bozhikov (K), De Marco - Nono (69. Rabiu), De Kamps - Daniel, Weiss (91. Strelec), Moha (77. Henty) - Ožbolt (77. Ožbolt)
A mérkőzés statisztikája:
Labdatartás: 36% : 64%
Lövések: kapura: 9:4 , mellé: 3:4
Szabadrúgás: 25:15
Szöglet: 1:5
Les: 3:4