Csapatunk január 6-án kezdte meg a téli felkészülést, amelyből 11 napot Törökországban abszolvált. A küldöttség szerdán érkezett haza. „Több éve járok Belekbe ebben az időszakban. Minden megtalálható ott, amire csak szükségünk van: sok jó minőségű edzőpálya, finom konyha, wellness-részleg, jó felszereltségű szobák, kikapcsolódási lehetőségek.A gyakorlások szinte ugyanolyanok voltak, mint előtte otthon. Az első két napba keményebb edzésadagokat kaptunk, de mivel öt nap alatt három mérkőzést is játszottunk, így nem nagyon volt lehetőség a kemény gyakorlásokra. Inkább a rehabilitációra figyeltünk oda, de a legtöbbet a meccsekből tanultunk. Fontos volt, hogy az edzőtáborban napról napra javult a csapaton belüli hangulat. Végig együtt voltunk és minőségi edzéseket abszolváltunk, bár az időjárás nem mindig fogadott a kegyeibe minket” – mondja Ahmet Muhamedbegovic arra utalva, hogy Belekben 29 év után havazott.Az összpontosítás csúcspontjának pedig a következőt nevezte meg: „Amikor a stáb által előkészített kvízfeladatokat kellett megoldanunk. Régen éreztem magam ilyen jól, és a többieken is ezt láttam. De általánosságban is elmondható, hogy ez a tizenegy nap jól összekovácsolta a gárdát. Sok újat megtudtam a csapattársaimról, de nem szeretném ezeket megosztani (nevet). Úgy érzem, mindenkihez közelebb kerültem egy kicsit, és ez remek dolog.”

Törökországban minőségi ellenfelekkel találkoztunk. A 23 éves védő a három összecsapásból a másodikon és a harmadikon kapott lehetőséget, mindkettőt végig játszotta. Muhamedbegovic előtte egy-egy félidőt abszolvált a Petržalka és a Ferencváros ellen is. „A szerb Topolya elleni meccset a kispadról követtem figyelemmel. Ellenfelünk a bajnokságuk középmezőnyében áll, de kemény diónak bizonyult. A második találkozón egy orosz gárda ellen léptünk pályára. Sosem futballoztam még oroszok ellen, érdekes volt egy másik bajnokságbeli csapattal találkozni, megismerhettem a mentalitásukat. Úgy gondolom, nem vallottunk szégyent, és a szerb bajnokság harmadik helyezettje, a Čukarički elleni összecsapást követően még az ellenfél edzője is megdicsért minket. Büszke vagyok a csapatra. Meglepődtem azon, amit a gárdától a pályán láttam. Remek volt a kommunikáció, a mentalitásunk, egymásért küzdöttünk. Úgy vélem, én is fejlődtem ezeken a találkozókon.”

Joao Janeiro novemberi érkezése óta öt bajnoki találkozón nem kaptunk gólt. Ha összehasonlítjuk az akkori játékstílust és a mostani edzésmódszereket, milyen különbséget lát a bosnyák származású osztrák futballista? „A védekezésben nem történt nagyobb változás, hiszen az már akkor is jól működött. A támadásokat sokat gyakoroljuk, hiszen több gólt kell szereznünk. Remélhetőleg tavasszal sikerül fellépnünk a dobogóra. Elsősorban a három alapszakaszbeli meccsen kell jól teljesítenünk, és majd meglátjuk, hol állunk. Szeretnénk elérni a céljainkat.”

Az említett öt kapott gól nélküli bajnoki meccsen Muhamedbegovic végig pályán volt, a védelem egyik alapembere volt. Mit vár magától az előttünk álló félszezonra? „Igyekezni fogok folytatni az eddig mutatott teljesítményem. Ha nem kapunk gólt, akkor nagy az esélye annak, hogy megnyerjük a meccseket. Ahogy mondtam, sokat dolgoztunk a támadásépítéseinken és a befejezéseken” – árulta el a tavaly nyáron a St. Pöltenből igazolt középhátvéd, aki eddig 13 bajnokin lépett pályára a Fortuna Ligában.