Krivij Rih és Dunaszerdahely között több mint 1500 kilométer a távolság. Hogyan utaztál?
„Nehéz volt, de boldog vagyok, hogy itt lehetek. Edzeni és meccseket játszani jöttem Dunaszerdahelyre, már nagyon várom a bajnokság indulását. Több mint 24 órán át utaztam. Szerda reggel indultam el otthonról, Dunaszerdahelyre pedig csütörtök reggel érkeztem meg. Ha nem lett volna nálam a DAC-tól kapott igazolás és a negatív teszt, akkor a határon sem engedtek volna át. A vírustesztet Ukrajnában abszolváltam, a klub pedig egy olyan igazolást állított ki számomra, amellyel elkerülhettem a 14 napos karaktént a Szlovákiába való beutazásomat követően. A határon nem jöhettem át gyalog, autóbuszok pedig nem közlekednek. Így valaki olyanra kellett várnom, aki átvisz autóval. Szerencsére akadt egy idegen, aki áthozott a határon, a szlovák oldalon pedig már várt a klub sofőrje.”

Hogyan telt a kéthónapos otthoni elszigeteltség?
„Nehéz időszak volt. Most fejezem be a főiskolai tanulmányaim első fokát és szeretném a magiszteri fokozatot is elvégezni, ezért sok időt töltöttem a könyvek és a szkriptumok felett. Viszont a szüleimre, a barátnőmre és a kutyámra is jutott idő. És természetesen sokat edzettem. Minden nap egyéni gyakorlást abszolváltam, ehhez hozzájött az erősítés, a szabadban való futások, és időről időre a barátaimmal is futballoztam. Ez viszont összehasonlíthatatlan a gárdával elvégzett csoportos edzésekkel. A csapattársaimmal való első közös gyakorlásokat követően jól érzem magam. Meglátjuk, hogyan tovább. A legszívesebben már meccseket játszanék. Nagy esélyünk van a kupa elhódítására és bajnoki címet is szeretnék ünnepelni a DAC-cal.”

Milyen a koronavírus-helyzet Ukrajnában?
„Amikor Szlovákiából hazatértem, Ukrajnában még semmi gond sem volt. A betegség csak most kezd el terjedni, a helyzet elég rossz, nemrég léptek érvénybe a terjedést meggátolandó intézkedések. Szerencsére a családom jól van, de senki sem jár munkába, mindenki otthon tartózkodik. A barátnőm is otthon maradt és csak akkor jön utánam, ha véget ér a járvány.”

Mit gondolsz, hogyan befolyásolja a koronavírus a futball világát?
„Nehéz megmondani. Van egy orvosként dolgozó barátnőm, aki azt mondta, akár egy-két évig is eltarthat, és sok ember fog megfertőződni. Azt kívánom, hogy minél előbb rendbe jöjjenek a dolgok és hogy újra teli lelátók előtt futballozhassunk. Ami a labdarúgás világát illeti, a klubok rengeteg pénzt veszítettek, a játékosok pedig az erőnlétüket. Nem jó ez így.”

Kéthónapnyi egyéni felkészülés után a csapatok fokozatosan ismét közösen kezdik meg az edzéseket. Elég lesz a bajnokság újraindulása előtti néhány hét? Több olyan vélemény is elhangzott, amelyek szerint ezzel nő a sérülések kockázata…
„Három hét áll a rendelkezésünkre, és ennyi idő alatt meg lehet szerezni a mérkőzéshez szükséges erőnlétet. Mindegyikünk edzett otthon, most már csak újra meg kell szoknunk a labdát, de minden rendben lesz. Én semmilyen sérüléstől sem tartok.”

Úgy néz ki, hogy a bajnokság szurkolók nélkül folytatódik. Mit szólsz ehhez?
„Nehéz dolog ez, de az olasz és a spanyol élvonal is üres lelátók előtt folytatódik. Ha minden rendben lesz, akkor a szurkolóink is visszatérhetnek a stadionba. Bízom benne, hogy addig is a televízióban figyelnek majd minket, és távolról szurkolnak nekünk.”